Azok a csodálatos állatok! Azok a csodálatos állatok! Full view

Azok a csodálatos állatok!

Az 1960-at megelőző években az állatok intelligenciájával kapcsolatos kutatások leginkább a viselkedésükre összpontosítottak, gondoljunk például Pavlov kutyáira, vagy Thorndike instrumentális kondicionálására. 1960 után a kutatási terület egyre inkább elkezdett az állati megismerés megértésének irányába változni, és számos vita alakult ki arról, hogy vajon az állatok valóban tudatosak-e, avagy sem.

Valószínűleg sosem fogjuk tudni 100%-osan biztosan kijelenteni, hogy mire gondolhat egy állat, de már sokszor tapasztaltunk bámulatra méltó intelligenciát olyan állatoktól, akiktől a legkevésbé számítottunk rá.

Varjak

A varjak eszméletlenül intelligens teremtmények. Képesek az emberi arcvonások felismerésére és haragot tartanak azokkal, akiket nem szeretnek. Ahhoz, hogy tanulmányozni tudják a varjakat, előbb össze kellett gyűjteni és gyűrűzéssel meg kellett jelölni őket. Azok a tudósok, akik ezt a munkát végezték, hamar kiestek a madarak kegyeiből. Mikor a kutatók következő alkalommal bementek a zárkájukba, a varjak zuhanórepülésben nekik támadtak. Ha ugyanazok a tudósok olyan maszkot viselve tértek vissza, amit a varjak még nem láttak azelőtt, akkor békén hagyták őket. Sőt, azok a varjak, akik nem voltak jelen, amikor az adott kutató épp gyűrűzte a többi madarat, szintén ellenségesen reagáltak a kutatóra, mikor egy későbbi időpontban találkoztak vele.

Bámulatba ejtő intelligenciájukat nem mindig arra használták, hogy harcba kezdjenek, igen járatosak bizonyultak a táplálék megszerzését és problémamegoldást segítő eszközök használatában is. A varjak bátran használnak botokat, köveket, drótokat, mikor eldugott helyekről kell megszerezniük a táplálékot. Amikor pedig nem áll megfelelő eszköz a rendelkezésükre, képesek „gyártani” egyet. Mi több, a varjak jobban használják a szerszámaikat, mint sok főemlős.

Aiszóposz (Ezopusz): „A varjú és a korsó” című meséjében jól leírja a varjak találékonyságát. A varjú inni akart, de képtelen volt leérni a korsó aljáig. Ahelyett, hogy feladta volna, egyre-másra kavicsokat pottyantott a korsóba, mígnem a víz elég magasra emelkedett, hogy ihasson belőle. Ez egy 2600 éves történet az állhatatosságról. A modern tudósok elhatározták, hogy tesztelik a mesét, és tudományosan helytállónak találták.

Delfinek

Azok a csodálatos állatok!A delfinek már régóta ünnepelten a világ egyik legokosabb állatai. Agyuk rendkívül nagy a testméretükhöz képest, agykérgük (ahol a magasabbrendű funkciók zajlanak) sokkal bonyolultabb felépítésű, mint az emberé, és agyuknak az a területe, amely az én-tudatosságért felelős, más állatokhoz képest megnagyobbodott.

A delfinek közösségi társadalomban élnek, és kommunikációjuk szerves része a sikerüknek. Nincsenek hangszálaik, mint az embereknek, de csettintő, vinnyogó, nyikorgó hangok kombinációját használják és igencsak pezsgő beszélgetést folytatnak cet társaikkal, bár a kutatók nem tudták még megfejteni a tényleges nyelvet. A testbeszéd is fontos kommunikációs eszköz, a delfinek sípolása jellemző az egyes egyedekre és életük első hónapjában alakul ki.

Nemrég fedezték fel, hogy a delfin emlékszik a barátai aláírás-szerű egyedi hívására, akkor is, ha nem látták egymást több mint 20 éve. Ezzel megmagyarázható lenne, hogy hogyan képesek a delfinek oly könnyen elválni és csatlakozni más csapatokhoz életük folyamán.

A delfinek annyira intelligensek, hogy India a közelmúltban megtiltotta fogságban tartásukat. India Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztériuma a cetféléket “nem-emberi személyek”-nek nyilvánította, és kiadott egy nyilatkozatot arról, hogy semmilyen személy vagy intézmény – függetlenül attól, hogy magán- vagy állami – nem tarthatja fogva őket szórakoztatás céljából.

Disznók

Azok a csodálatos állatok!Bár talán meglepően hangzik, néhány sertés meglehetősen intelligens, és sokan úgy gondolják, hogy intellektusuk a delfinekével vetekszik.

Intellektusuk egy része talán annak köszönhető, hogy génkészletük tetemes része gyakorlatilag azonos az emberével, de az utolsó közös ősünk 100 millió évvel ezelőtt kihalt. A disznók szeretnek lustálkodni, és inkább ennének, innának, dohányoznának és a TV-t néznének, mintsem hogy szorgoskodjanak, sok emberrel ellentétben.

Amikor megmutatták nekik a tükröt, eredetileg lenyűgözte őket a tükörkép sertés, és megpróbáltak kapcsolatba lépni vele, bökdöséssel és hangjelekkel. Mikor ételt láttak a tükörben, megpróbáltak a tükör mögé menni, csakhogy éhségüket csillapítsák. Következő alkalommal, mikor tükröt mutattak nekik, nem érdekelte őket a saját képük, hanem ehelyett arra használták a tükörképet, hogy megtalálják a hátuk mögött elhelyezett tál ételt, mely kevesebb, mint 30 másodperc alatt sikerült.

A disznókat is viszonylag könnyen meg lehet tanítani trükkökre. Azonban, ha eleinte nem sikerül, utána hosszú időbe telik, míg újra összeszedi a bátorságát, hogy próbálkozzék, különösen, ha megsérült a kísérlet alatt. A kutatók úgy gondolják, hogy sok sertésnek a kudarc emlékét leküzdeni nagy akadály. A képzés során elkövetett hibák és az életkörülmények, a tartás körülményei is befolyásolják a disznó hangulatát, mivel az állatok képesek komplex érzelmek átélésére és kifejezésére.

Elefántok

Az elefántok a szárazföld legnagyobb emlősei, és mint kiderült a fejlett izomzathoz agy is párosul.

A közelmúltban fedezték fel, hogy egyáltalán nem képzett elefántok is megértik, ha az ember mutat valamit. Két egyforma vödör között állva, míg az egyik tele volt élelmiszerrel, az elefántok azonnal azt választották, amelyikre az ember mutatott. Bár figyelemre méltó, hogy az elefántok képesek spontán módon megérteni ezt a testbeszédet, ez annál inkább lenyűgöző, mivel sok nagy emberszabású majom nem képes azonos szintű megértésre.

A fogságban élő elefántoknak nem volt nagyobb előnyük, mint a kevés emberrel érintkező vadon élő elefántoknak, amitől a tudósokat arra a nézetre hajlottak, hogy ez veleszületett válasz, és arra utal, hogy bizonyos szinten létezhet az elefántpopulációkban.

Egy másik vizsgálat rávilágított e vastagbőrűek intelligenciájára, mikor elefántok egy csoportja versenyzett egy csoport emberrel egy csapatmunka-gyakorlaton. Nem csak hogy megverték az elefántok az embereket a gyakorlaton, de képesek voltak olyan technikákat alkalmazni, amit a kutatók ennek előtte, korábban még soha nem tapasztaltak.

Fordította: Radó Márti
Forrás: iflscience.com

Leave a comment