• Home  /
  • Tudomány   /
  • Mogyoróvajból készít gyémántot a német tudós
Mogyoróvajból készít gyémántot a német tudós Mogyoróvajból készít gyémántot a német tudós Full view

Mogyoróvajból készít gyémántot a német tudós

A gyémántokat általában több mint 800 km-rel a Föld felszíne alól nyerik ki, ahol a hőmérséklet 2200 Celsius fok fölött van, és a nyomás 1,3 milliószor magasabb, mint az atmoszféra nyomása. A szintetikus gyémántok képesek alig néhány nap alatt megismételni a folyamatot, olyan gyémántokat előállítva, amelyeket ékszerként, elektronikai alkatrészként, különböző termékek gyártásra, stb., használnak fel.

A német Bayerisches Geoinstitute-ban dolgozó Dan Frost hihetetlen szénforrásból állít elő gyémántokat: mogyoróvajból. Frost a BBC Future-től érkező David Robinson-nak magyarázta el a folyamatot.

Míg ez első hallásra talán egy kicsit viccesen hangzik, addig Frost folyamata lehetővé teszi, hogy megvizsgálja a földköpeny összetételét, és megkérdőjelezzen pár ősidők óta fennálló feltételezést, mint például azt, hogy néhány alapvető összetevő honnan is származik valójában.

Azt feltételezik, hogy meteoritok és aszteroidák által nagy mennyiségű anyag került anno Földünkre, ám a szilícium sokkal nagyobb mennyiségben található meg ezekben az anyagokban, mint amelyet a földkérgében találtak. Ahhoz, hogy teszteljék, hogy hogyan vándorolt le a földköpenybe a szilícium, Frost-nak újra létre kell hoznia a térség réginek tökéletesen megfelelő környezeti feltételeit.

A hő és a nyomás, ami hasonló a földköpenyben lévő állapothoz, tömör alakzatba rendezi át a szénatomokat. Magasabb nyomást betáplálva segítik a gyémántot az alakzatba, amelyet Frost ezután hangokkal bombáz. A drágakőn áthaladó hanghullámok útja azokhoz képest, amelyeket a szeizmikus hullámokból határozott meg, lehetővé teszik Frostnak, hogy következtetéseket vonjon le az alacsony földköpeny összetételére vonatkozóan.

Frost úgy találta, hogy az alacsonyabb földköpeny nem tűnik szilíciumban gazdagnak, ami több kérdést vet fel arról, hogy hová tűnik el a szilícium. Mind a magba vándorolt? A földkéregben maradt és a meteorit-hatások eltávolították őket onnan? Tévedhettek a tudósok a szilícium Földön elvárt mennyiségét illetően?

Nem valószínű, hogy a mogyoróvajból készült gyémántok egyhamar feltűnnének az ékszerboltokban. Ezzel a módszerrel hetekbe telik, hogy egy 3 mm átmérőjű gyémántot előállítsanak, ami kisebb, mint egy kör alakú 0,25 karátos kő. Ezen túlmenően, a gyémántforma kialakulása után a szénatomokhoz kötődő hidrogént a szabadba bocsátják, ami kis robbanásokat okoz.

„Ez rettenetesen hangzik, de egyáltalán nem veszélyes.” – nyilatkozta a BBC Future riporterének.

Ezek helyett tehát Frost inkább a gyémántkészítés földtani és ipari hatásaira fog fókuszálni. Bár e kísérletben szénforrásként a mogyoróvajat használja fel – kis változtatások alkalmazásával a receptben különleges tulajdonsággal rendelkező köveket állíthat elő. A bórral kötő gyémántok csökkenthetik az igen tekintélyes mennyiségű hő-kibocsájtást, mely a gyémánt félvezetőként való használata során jön létre. Szén nanocsövek használatával pedig a szerkezeti alátámasztás szintjét növelhetnék, az anyagot ezzel erősebbé tehetnék, mint bármi mást a Földön…

Fordította: Wimmer Judit
Forrás: iflscience.com

Leave a comment