• Home  /
  • Kreatív   /
  • Színek I. – A színek harmóniája és az évszakok kontextusa
Színek I. – A színek harmóniája és az évszakok kontextusa Színek I. - A színek harmóniája és az évszakok kontextusa Full view

Színek I. – A színek harmóniája és az évszakok kontextusa

„A szín eddig nem sejtett, de valóságos erőt hordoz magában, ami az egész emberi testre hatással van és formai játékkal összekapcsolva jut érvényre.” Kandinszkij

A szín és a forma, valamint a forma és a tartalom szorosan összetartozó fogalmak, melyek egymáshoz való viszonya mindenképp valamilyen információt közöl. Vajon értelmezhető ez a gondolat? Ha igen, hogy?

Hogy ki mit érez szépnek, harmonikusnak, változó és az adott személyhez köthető. Goethe elsők között írta le, hogy a színélményeink fizikailag meghatározható energiamennyiségeknek köszönhető, ezért pszichikai energiák keltésére alkalmasak. Véleménye szerint a színek közötti, és azoknak az élőlényekre gyakorolt hatása nemcsak a matematikusoknak, fizikusoknak ad további kutatási feladatot, hanem a pszichológusoknak, ezotériával, gyógyítással foglalkozó szakembereknek is.

Színek I. - A színek harmóniája és az évszakok kontextusaMa már a színek ránk gyakorolt hatása az élet számos területén felismert és alkalmazott tény, amit a tudósok fizikai, biológiai mérésekkel is igyekeznek alátámasztani, a népi gyógyászat pedig ősidők óta alkalmazza.

Az évszakelméleti meghatározások gyakorlati alkalmazásában kiemelt szerep jut Johannes Ittennek, aki abból a megfigyeléséből indult ki, hogy a négy évszakhoz fűződő képzeteink, asszociációink alapvetően azonosak (objektívek). Mégis az, hogy kinek, melyik évszakszínnek a kombinációja jelenti a harmóniát, többnyire meghatározza, hogy mit találunk esztétikusnak (szubjektív színeink).

Erre a felismerésre komoly iparágak épülnek és egyre szélesebb körben alkalmazzák, úgy, hogy a mindennapi felhasználó számára is érthető és befogadható legyen. Míg a műszaki, elméleti szakemberek a színek beazonosítását számokkal, szoftverekkel végzik, addig a mindennapi felhasználó számára egyszerűbb, befogadhatóbb segédeszközökre volt és van szükség. Ehhez egyre több színkártyát, színpalettát gyártanak (elég egy festékeket forgalmazó üzletbe bemennünk).

A cikksorozatban – a színekhez való viszonyunkkal – végigvezetem, hogy milyen fejlődési mechanizmuson keresztül jutott el az ember harmonikus életérzés iránti igénye, a napjainkban egyre több helyen alkalmazott és személyre szabott szín- és stílustanácsadásig.

Keressük közösen a választ arra, hogy a már meglévő segédanyagok (bőrszín-kártyák, színpaletták, színes lámpák…) alátámasztják-e az évszakelméleteket és valóban indokolt-e az a fajta kategorizálás, amelyet az ezotéria, az oktatás, a szépségipar, a kommunikációval foglalkozó szakemberek, a kozmetikai termékeket gyártó cégek egyre szélesebb körben használnak.

A SZÍNEK ÉS A LÁTÁS, SZÍNESLÁTÁS

Színek I. - A színek harmóniája és az évszakok kontextusaA fények, a színek élvezete, használata ősidőktől fogva átszövi az emberi kultúrát, és ez a földrajzi élettértől függetlenül mindenkire igaz. A szín három dimenzióban változó (térbeli) kontinuum.

Színnek nevezzük a szemünkbe jutó, kb. 380-780 nm hullámhosszú elektromágneses sugárzásokat, amelyek a szemben a szín érzetét, majd a tudatunkban (agyunkban) az észleletét keltik.

Az emberi színlátás fejlődési folyamatában az első állomás a sötétség (éjszaka) és a világosság (nappal) megkülönböztetése volt. Így a fehéret (sárgát) többnyire csak pozitív jelentésekkel hozzuk összefüggésbe, a feketében, a nagyon sötét színekben pedig mindig marad valami félelmetes, titokzatos. Az éjszakai szorongásaink a reggeli fények hatására csökkenek, többnyire megszűnnek. A piros az életet jelenti, de jelezhet veszélyt is, ha a harcra, a vadászatra gondolunk. A zöldet, többnyire a vegetációval, az újjászületéssel kapcsoljuk össze…, számos tanulmányt lehetne felsorolni, ami a színeket és hatásukat boncolja.

Amint kinyitjuk a szemünket, azonnal találkozunk a színekkel. Nem kérdés, hogy befolyással vannak-e ránk, hiszen nyitott szemmel – bizonyítottan – 80%-al nő az érzékelésünk. Ez még azokra is igaz, akiknek a látásuk korlátozott, mivel a színek az egyéb érzékszerveinkre (bőr – színterápia; ízlelés – színes étkezés…) is komoly hatást gyakorolnak, így nem csoda, hogy döntéseinkben meghatározó szerephez jutnak.

Amennyiben ismerjük hatásukat, bámulatos dolgokra használhatjuk őket. Ha tudatlanul alkalmazzuk, akkor – a tapasztalatok szerint – fejfájást, fáradságot, vérnyomás-emelkedést vagy étvágytalanságot okozhatnak.

A szín a tudomány szinte minden területén a kutatás tárgyát képezheti. Nincs olyan nap, hogy ne jelenne meg egy-egy újabb cikk – akár a bulvársajtót, akár a médiát, akár a szakirodalmat figyeljük. Miért?

A korábban említetteket Jung remekül összefoglalta azzal, amikor kijelentette, hogy a színekkel való kommunikáció a tudatalatti anyanyelve. Egyszerűnek tűnő, látványos. És! Mindenkinek van véleménye róla.

Színek I. - A színek harmóniája és az évszakok kontextusaA színekben rejlő varázslat tudományos méréseken is alapuló vizsgálata kb. 200 éves múltra tekint vissza. A korábbi időszakban szinte csak a művészet és a népi gyógyászat foglalkozott következetesen a hatásukkal. A színek megítélésében, megnevezésében szerepet játszanak szubjektív és olyan objektív tényezők, amelyek a racionális felhasználást teszik lehetővé.

Objektív tényező: a már említett, a napfényből áradó elektromágneses sugárzás látható tartománya a szín, ami műszerrel mérhető.

Bizonyos külső (akár szervi) eltérések hatására az embereknek egy adott színhez való viszonya más és más, így a harmónia megítélésében lehetnek vitás pontok. Ez jelenti a színek megítélésének szubjektív oldalát.

Egy-egy színárnyalat megnevezése nagyon eltérő lehet, ami függhet az egyén szándékától, szakmájától, műveltségétől, akár földrajzi életterétől. Megfigyelések szerint a színnév használata a nemekre is jellemző: a nők általában több színnevet használnak, a beszélni tanuló lányok előbb tudják megkülönböztetni a színeket, mint a fiúk – ennek genetikai és evolúciós okai vannak. A gyerekek fénylátónak születnek, majd fokozatosan alakul ki a színérzékelésük, ami fejleszthető színes játékok, dobókockák segítségével. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez is javítható kora felnőttkorig, de bizonyos életkor után már alig-alig.

Élvezzük ki az érzékszerveinkre ható színek csodálatos világát és hatását!

Tarcsay Mária
Színdinamikai szakmérnök
Web: www.tarcsaymaria.hu

A cikksorozat második és harmadik része itt olvasható.

Leave a comment